|
Emlékbeszéd Baross Gáborról
A tábor résztvevői megkoszorúzták Baross Gábor emléktábláját. Az emlékbeszédet Egri Ilona tanárnő tartotta:
 Iskolánk, a győri Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola 1990 szeptemberében vette fel a megtisztelő és sokra kötelező Baross nevet.
Közbevetőleg: kezdetben városi iskola volt, amely a felső kereskedelmi iskola nevet is viselte, majd közgazdasági gimnázium, később technikum, illetve szakközépiskola lett.
1961-től iskolánk a kevésbé jóhírű Szamuely Tibor, volt tanulónk nevét viselte.
A Baross-iskolák közül mi, közgazdaságiak egyedül állunk, hiszen a köztudat inkább ipari, hírközlési, illetve közlekedési szakközépiskolákat társít e névhez.
Mi indította mégis 1989/90 fordulóján a diákokat, tanárokat a Baross-név fölvételére?
Erre röviden alig lehet válaszolni. De nézzük csak sorjában!
Baross 1884. június 7-én járt először városunkban még képviselőjelöltként, de már miniszterként, Tolnay Lajos MÁV-elnökigazgató társaságában. Győrnek jó oka volt, hogy a fáradhatatlan és robbanékony temperamentumú államférfit a városhoz édesgesse, hiszen a három folyó egy évvel korábban egyszerre lépett ki medréből és látogatta meg a külvárosokat, továbbá hogy Győr igazi közvetítő lehessen a Monarchia nyugati és keleti fele között az árvízmentesítésen túl vasúti és közúti létesítményeit modernizálnia és bővíteni kellett.
Ez gőzerővel beindult, mihelyt Baross a város szabadelvű képviselője lett.
 Az ő áldásos tevékenységének köszönhető az új árvízvédelmi rendszer kiépítése, melynek egyik ékessége az ún. Radó-sziget, amely kedvelt csónakázó és szórakozóhely is lett, s a vasárnapi térzene ma is erre emlékeztet.
A város hídjainak építéséhez 54%-ot biztosított az államkasszából, a többi 55%-ra kamatmentes hitelt tett lehetővé.
Kiépült a Duna-parti vontatóvágány, a gabonakereskedelem elengedhetetlen feltétele. Az új rendező- és teherpályaudvar mellett a korszerű, szigetperonos, aluljárós és tetővel fedett állomás is elkészült.
Megteremtődött az új Ipar- és Kereskedelmi Kamara megszervezésével annak a feltétele, hogy Győr, Komárom, Esztergom és Veszprém megyék bevonásával régióközpont legyen.
A városi telefonközpont létesítése és működtetése is ez időből való.
A fenti érdemek indokolttá tették, hogy a város észak-déli kereszttengely útját - a vasúti felüljáróval együtt - Barossról nevezzék el.
A magyar történelem fájdalmas menetéhez tartozik, hogy évtizedekig népünk hagyományaitól idegen politikusokról, nem egyszer példaképpé avanzsált ártó nagyságokról nevezzenek el újra és újra létesítményeket, utcákat, tereket.
Történt egyszer, még úgy 15 évvel ezelőtt, hogy egyik tanárunk éppen a szépséges Adria-parti Fiuméban múlatta az időt, ahol döbbenten tapasztalta, létezik ilyen elnevezés, hogy Baross-öböl. S ekkor nagyon elszégyellte magát! Hát nekünk nem volt jótevőnk? Hát mi nem ragaszkodunk hozzá? S amikor idő s alkalom lehetővé tette a névválasztást, mi, illetve elődeink úgy gondolták: Baross Gábor soha el nem évülő példája lelkesítse, bátorítsa és sarkallja az új közgazdász-palántákat!
Egri Ilona tanár
| 
