|
A megalapítás körülményei
Az 1848-ban megindult gazdasági fejlődés 1867-ben meggyorsult. A mezőgazdaság fejlődése, a gyors iparosodás a kulturális élet felélénkülését eredményezte, és hamarosan éreztette hatását az oktatási követelményekre. Már 1872-ben megalkották a három évfolyamos középkereskedelmi iskola szervezeti szabályzatát, amelyből a századfordulóra fejlődött ki a - még mindig három évfolyamos - felsőkereskedelmi iskola. Győrött is ebben az időben jelentek meg - és rövid idő alatt eredményre is vezettek - a felsőkereskedelmi iskola létesítésére való törekvések. Anyagi alapját a Győri Első Takarékpénztár, a Győri Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a város módos polgárainak adományai és alapítványai teremtették meg. A város vezetése az 1897. április 23-án tartott közgyűlésen elhatározta az iskola megalapítását.
A kezdetek
 Zechmeister Károly, akkori polgármester szavai az eseményről: "Rég lappangott már lelkünkben, mint kedves óhaj, oly intézetnek a létesítése, mely a kereskedelmi oktatás otthonát képezné. E tekintetben más városok, területek, sőt magánosok bennünket megelőztek, mert hiányzott, aki az óhajként lappangó gondolatot a valóság mezébe tudta volna öltöztetni." 1897. szeptember 4-én - ideiglenes helyiségben - a Bástya u. 36. számú házban 46 beiratkozott tanulóval tartottuk az első ünnepélyes tanévnyitót. A város vállalta az iskola fenntartását és Gondnokságot hozott létre az iskola felügyeletére és ügyei intézésére. 1897. október 9-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete megadta az intézetnek a nyilvánossági jogot, mondván: "Győrben a Kereskedelmi és Iparkamara s a város együttes közremunkálkodásával az 1897-98. tanévre megnyílt Felső Kereskedelmi Iskola fontos feladat  betöltésére van hivatva ezen kiváló jelentőségű kereskedelmi központon." 1900 júniusában tartottuk meg az első érettségi vizsgákat. Közben a Gárdonyi G. út 10. szám alatt (akkor Fácán utcának) elkészült az iskola épülete, amely 65 éven át adott otthont intézményünknek. Az intézmény egyre fejlődött, tanulólétszáma növekedett, és 1911-ben már mindhárom évfolyamon párhuzamos osztályok voltak. A növekvő létszám miatt az épület szűknek bizonyult. Már készek voltak az új épület tervei és jóváhagyásra vártak, amikor kitört az első világháború. Az épületet két évre katonai célokra vették igénybe, az iskolának a Városháza és az Állami Főreáliskola biztosította a helyet. 1919-ben miniszteri rendelet emelte négy évre az iskola tanulmányi idejét.
 |
 |
|
A régi iskolaépület
|
Egy régi bizonyítvány
|
A 25 éves évfordulótól a II. világháború végéig
Az 1921-22. tanévben ünnepelte iskolánk fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnepélyen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot Imze Sándor államtitkár képviselte. Az ünnepségre a városháza közgyűlési termében került sor, amelyen Farkas Mátyás polgármester mondta a megnyitóbeszédet, Imze Sándor államtitkár és dr. Darányi Kálmán főispán méltatta az elmúlt negyedszázad jelentőségét. A tantestület nevében Vidonyi Zoltán tartott ünnepi beszédet. Matavovszky Béla igazgató zárszavában megköszönte a kitüntető elismerést, amit azzal érdemeltek ki elődeink, hogy "kötelességtudó, pályájukra kellően felkészült munkásokat adtunk a hazai közgazdasági életnek, ápoltuk a hagyományok tiszteletét és a jó megértésre hajlamos ifjú lelkeket társadalmunk hasznos polgáraivá neveltük."
 |
 |
|
Matavovszky Béla
|
Vidonyi Zoltán
|
1921-től kezdődően évről évre nőtt az iskola tanulólétszáma, amíg az 1928-ban kezdődő gazdasági válság hatására egyre kevesebben engedhették meg maguknak gyerekeik iskoláztatását.
1934-re a tanulók száma felére esett vissza. A második világháború évei alatt a tanítás - a nagy nehézségek ellenére - folyamatos volt. Az épületet most is a katonaság vette igénybe és a Kereskedelmi Leányközépiskola adott ideiglenes helyet. A tantestület sok tagját katonai szolgálatra hívták be - munkájukat a többi tanár és óraadók látták el. A megszálló német csapatok a lányiskolát is lefoglalták, 1944. március 31-én a tanévet be kellett zárni. 1945. május 10-én nyitotta meg kapuit újból az iskola, és a tanítás július 14-ig tartott.
A félévszázados iskola
Iskolánk 1947. május 10-én ünnepelte a városi kultúrházban az 50 éves jubileumot. Udvaros István polgármester ünnepi beszédében ismertette az iskola alapításának és félévszázados működésének történetét, elismeréssel szólt a tantestület eredményes munkájáról és a végzett növendékek mintaszerű helytállásáról. Elmondta, hogy "tornaterme most sincs az iskolának. A helyzet végleges rendezése az általános újjáépítéssel függ össze, mert a világháború rombolásai súlyos kárt okoztak az iskola felszerelésében is. [...] Kívánom, hogy a jubiláló intézet a magyar újjáépítés kezdetén a következő félévszázadot rugalmassággal és fiatalos lendülettel kezdje meg."
| 
