|
A piac kihívásai és a Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola - 2. rész
„Mondd és elfelejtik,
mutasd meg és emlékeznek,
vondd be Őket és megtanulják.”
(Konfucius)
Előző riportomban az osztrák-magyar kéttannyelvű üzleti képzésről faggattam Mészáros Eszter német nyelvi munkaközösség vezetőt. Most az iskolavezetőség tagjaival beszélgetek az induló osztálytípusokról, az iskola képzési rendszeréről. Interjú:
Milyen szerepet játszik az intézményben a gazdasági és az ügyviteli szakirányú képzés?
- Ez jelenti iskolánk hagyományos profilját, hiszen a számviteli, pénzügyi oktatás a fő erősségünk. – válaszolja Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes. Természetesen e területen is folyamatos változások vannak, ill. mi magunk is igyekszünk versenyképességünk megtartása-növelése érdekében fejleszteni. Gondolom mindenki számára ismeretes, hogy a hagyományos 4 éves képzés minden szakközépiskolában megszűnt, mi is érettségi bizonyítványt adunk 4 év után, s ezután következik a jellemzően 1 éves szakképző évfolyam.
Mi a különbség akkor egy gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola között?
- Először a közös vonásokat emelném ki, nevezetesen azt, hogy tanulóink, ugyanúgy mint bárhol máshol, legalább 5 tantárgyból érettségiznek. A magyar, a történelem, a matematika és legalább egy idegen nyelv mindenütt kötelező érettségi tárgy, s ehhez ötödik – választható - tárgyként a pedagógiai programunk alapján valamilyen közgazdasági jellegű tantárgyat ajánlunk (pl. Közgazdaságtan, Üzleti gazdaságtan, Ügyviteli alapismeretek), de elvileg választható egy második idegen nyelv, vagy akár a Számítástechnika is – mondja Bertháné Hári Gabriella igazgatóhelyettes. A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy tanulóink a 9-10. évfolyamon szakmai orientáló tantárgyakat - Gazdasági környezetünk és Információkezelés - is tanulnak. Mindezekre 11-12. évfolyamon épülnek rá a szakmai alapozó tantárgyak, nevezetesen: a Közgazdaságtan és az Üzleti gazdaságtan. Ez utóbbi keretében számviteli, pénzügyi, statisztikai, vállalkozási és marketing ismereteket sajátítanak el a tanulók. A Tanirodai gyakorlat és az Alkalmazott számítástechnika zárják a sort.
- Az alapozásban tér el a gazdasági szakiránytól az ügyviteli szakirány – veszi át a szót dr. Kun Andrásné igazgató - mert itt az alapozó tárgyak: Gépírás, Gyorsírás, Viselkedéskultúra, Ügyviteli alapismeretek, Szakmai idegen nyelv és Közgazdaságtan.
Visszatérve az eredeti kérdésre a gazdasági szakirányú képzésre – aminek a felvételi kódja 12 – elsősorban azokat a tanulókat várjuk, akik a számvitelben, a gazdálkodásban, a pénzügyekben jártas szakemberekké akarnak válni, szeretik a számok világát, és kellően precízek ahhoz, hogy az ilyen jellegű munkában örömet szerezzenek. Itt megtanulhatják készségszinten kezelni a számítógépes felhasználói programokat, és a szakmai idegen nyelv ismerete teszi őket alkalmassá arra, hogy vegyes vállalatoknál itthon vagy akár az Unió országaiban elhelyezkedhessenek.
Kik jelentkezzenek az ügyviteli szakirányú képzésre?
- Olyan tanulók, akik az irodai ügyviteli munkát kedvelik, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, alkalmasak önálló munkavégzésre. Mindezek a kompetenciák azért fontosak, mert az ügyviteli szakképesítésekkel olyan munkahelyek tölthetők be, amelyeknek lényege a felső vagy középvezetők munkájának segítése, ügyfelekkel való foglalkozás. Ez utóbbihoz az empátiás készség, a lelkiismeretesség, a pontosság különösen nélkülözhetetlen – emeli ki Bertháné Hári Gabriella igazgatóhelyettes, hozzátéve azt, hogy ezen osztálytípus kódja a 13.
- Felhívnám a figyelmet az Idegen nyelvi ügyintéző titkár szakmára, ahol az érettségit követően az előzetes ismeretek beszámításával 1 év alatt felsőfokú szakképesítést adunk tanulóinknak akkor, ha az idegen nyelvi, ill. szakmai idegen nyelvi ismeretük a középfokú nyelvvizsga szintjét eléri – jegyzi meg Árpásiné dr. Tóth Erzsébet.
- Az elmúlt 2 tanévben Ügyfélszolgálati asszisztens képesítést is szerezhettek tanulóink. Amennyiben ezt választják a gyerekek, továbbra is tudjuk biztosítani ezt az érettségi utáni szakképzést – egészíti ki Görögné Horacsek Melitta gyakorlati oktatásvezető.
- Beszélgetésünkből is kiderül, hogy az érettségiig és az azt követő szakképző évfolyamon is nagyon fontos szerepet kap az idegen nyelv és az alkalmazott számítástechnika, hiszen korunkban ezek elengedhetetlen kommunikációs eszközei a magasan kvalifikált szakembereknek. Igyekszünk ezen a területen is munkánk hatékonyságát növelni, szerencsére a számítógépes technikai háttér biztosított, és nagyon jól felkészült nyelvtanárok dolgoznak iskolánkban. A jövőre való felkészülésünket bizonyítja, hogy a Barossban minden tanuló két idegen nyelvet tanul, németet és angolt. Nem véletlenül választottuk beszélgetésünk mottójául Konfucius idézett gondolatát, hiszen az nagyon jól kifejezi a gyakorlatorientált képzés iránti elkötelezettségünket – hívja fel a figyelmet dr. Kun Andrásné igazgató, majd hozzáteszi:
Iskolánk képzési rendszere tehát e két alappillérre – a gazdasági ill. az ügyviteli szakirányra – épül.
Annak ellenére, hogy egymástól különböző szakmákra készítünk fel, mégis sok közös módszert alkalmazhatunk mindennapi munkánk során.
Ez az összekapcsolódás megmutatkozik
- az idegen nyelvi képzés, azon belül a szakmai idegen nyelv oktatása területén
- az informatikai- alkalmazott számítástechnikai képzésben, valamint
- néhány szakmai tantárgy idegen nyelven való tanításában.
Ez utóbbira a legjobb példa a „Tananyagfejlesztés osztrák-magyar szakképzési programhoz” uniós pályázatban végzett tevékenységünk, melynek eredményeképpen saját jegyzetek készültek, a résztvevő kollégák nagyon komoly módszertani kultúrára tettek szert. Többen nyelvvizsgáztak a kollégák közül azért, hogy bekapcsolódhassanak ebbe a kéttannyelvű képzésbe. Egyszóval sokat ”épült” a tantestület, s így az eredmények közvetlenül a magyar-osztrák kéttannyelvű képzésben érezhetők, de a közvetett hatás minden területen megmutatkozik. Ennek alapján reális az az elképzelésünk, hogy egy-egy szakmai tárgyat német ill. angol nyelven tanítsunk más osztálytípusokban, ami még inkább kézzelfoghatóvá és eredményessé teszi a tudásalapú nyelvoktatás megvalósulását is.
Milyen egyéb eszközök állnak rendelkezésre a gyakorlatorientált képzés, valamint a tudásalapú nyelvoktatás megvalósítására?
- A gyakorlatorientált gazdasági képzést célozzák a 11-12. évfolyamon a tanirodai és az alkalmazott számítástechnikai órák.
Tanirodai gyakorlat keretében a tanulók megismerkednek a gazdasági társaságok alapításával és működésének főbb szabályaival, a pénzügyi és számviteli elszámolások folyamataival, a gyakorlatban alkalmazott bizonylatokkal, valamint az üzleti levelezés ügyirataival.
Az alkalmazott számítástechnika órákon felhasználói programokkal oldanak meg pénzügyi, statisztikai és könyvelési feladatokat.
Minden tanévben a szorgalmi időszakban, február-március hónapban a 13. szakképző évfolyam tanulói számára 2 hetes szakmai gyakorlatot szervezünk. A 60 órás gyakorlatot vállalkozásoknál, pénzintézeteknél és költségvetési szerveknél töltik a tanulók, melynek fő célja az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatása, hasznosítása, kipróbálása. A gyakorló helyek és a tanulók is nagyon hasznosnak és sikeresnek tartják a gyakorlati tapasztalatszerzés ezen formáját – tájékoztat Görögné Horacsek Melitta gyakorlati oktatás vezető.
A gazdasági szakirányú képzéshez szorosan kapcsolódik a nyelvi előkészítő osztályunk. Iskolánk 2004-ben élt a törvény adta lehetőséggel és elindítottuk ezt az osztályt. Az idei tanévben már a harmadik évfolyam kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában, melynek lényege, hogy az első évfolyamon a nyelvtanulásra és az informatikaoktatásra kerül a hangsúly. A tanulók heti 11 órában sajátítják el az angol vagy a német nyelvet, valamint 5 órában tanulnak informatikát. A következő évtől a gazdasági szakirány szerint folytatódik a képzés, továbbra is fontos szerepet kap az idegen nyelv és az informatika. A főnyelv tanulását heti 5 órában folytatják, mellette elkezdik a második idegen nyelv elsajátítását. Informatikából lépésről lépésre teszik le a tanulók az ECDL vizsga moduljait – teszi hozzá Bertháné Hári Gabriella kommunikációs igazgatóhelyettes.
Az idegen nyelvek hatékonyabb elsajátítását igyekszünk a külföldi diákcsere megszervezésével is támogatni. A német nyelvet tanulóknak lehetőségük van minden évben két hetet tölteni Németországban szakmai gyakorlaton. A finanszírozásban a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány révén az intézmény komoly részt vállal. Ennél a programnál partnerünk a krumbachi Fachoberschule. Angol célnyelvre épül a másik diákcsereprogramunk. Ennek keretében minden évben egy hétre Rómába repülhetnek diákjaink. Egy neves római gimnázium, a Liceo Demokrito fogadja iskolánk tanulóit. Természetesen mindkét program keretében viszontlátogatásra is sor kerül.
Az osztrák-magyar képzéshez kapcsolódik az eisenstadti Handelsakademie-vel kialakított szakmai kapcsolatunk.
A cikksorozat következő részében Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettessel két szakmai projektről beszélgetünk majd.
Az interjú eredeti oldala: http://www.gyor-online.hu/index.php?mod=news_read&newsid=12877
|
