|
A piac kihívásai és a Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola - 1. rész
A piac kihívásai és a Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola címmel a Győr Online, a régió digitális napilapjának riportere a közelmúltban készített interjút dr. Kun Andrásné igazgatónővel és Mészáros Eszter tanárnővel, a német munkaközösség vezetőjével. A cikkben főképp a két tannyelvű osztálytípusról kaphatnak képet, de olvashatnak iskolánk profiljáról is. A Győr Online tervei szerint a közeljövőben az Alma Mater rovatban a Baross további képzési ajánlatáról számol be, valamint tájékoztatást kaphatnak az újság olvasói olyan pályázatokról, melyeken osztrák partnerintézményekkel közösen vettünk részt, illetve jelenleg is dolgozunk. A cikk:
 A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában a tudásalapú nyelvoktatásra – mint eszközre - teszik a hangsúlyt
A világ állandóan változik - szólt egy hagyományosan magyar termék, az Unicum reklámszlogenje, arra utalva, hogy ebben a változásban jó, ha van egy biztos pont, ami évszázadok óta ugyanaz. Akkor is, ha az ital receptjén és legfontosabb paraméterein kívül minden változott. Változott, hogy megfeleljen az új korok követelményeinek, fogyasztói szokásainak, a konkurencia által generált versenynek, azaz a piac kihívásainak. Mindeközben a recept azért maradt a régi, mert az hordozza a minőséget.
Hasonlóképpen vannak ezzel a középiskolák is, egyre gyakrabban kell az iskolamarketing eszközeihez, a különböző speciális képzésekhez, ahhoz a bizonyos pluszhoz nyúlniuk, hogy megfeleljenek a piaci kihívásoknak, hogy minél több, ha lehet, jó képességű tanulót csábítsanak be intézményükbe. A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója szerint nem elég, hogy több, mint 100 éves múltra tekintenek vissza a kereskedelmi, ill. számviteli oktatás területén, szükség van egy ma is kiváló szakember gárdára, piacképes tudás átadására, nemzetközi kapcsolatok ápolására, és amire külön büszke, hogy megvalósult intézményükben: a tudásalapú nyelvoktatás.
A Baross iskola kínálata sokszínű.
a 2007-2008-as tanévben induló osztályok:
|
Magyar-osztrák két tannyelvű képzés
előkészítő évfolyam
|
(Kód: 11)
|
|
Gazdasági szakirányú képzés
|
(Kód: 12)
|
|
Ügyviteli szakirányú képzés
|
(Kód: 13)
|
|
Idegen nyelvi előkészítő évfolyam
|
(Angol – Kód: 14)
|
|
Idegen nyelvi előkészítő évfolyam
|
(Német – Kód: 15)
|
Maximális hozott pont: 70 pont
Felvételin szerezhető maximális pontszám: 100 pont
Többletpontot számítunk – mindegyik osztálytípusban – az országos, megyei, városi tanulmányi és sportversenyeken elért eredményért.
az iskola képzési rendszerének elemei
|
MAGYAR-OSZTRÁK KÉT TANNYELVŰ KÉPZÉS
|
|
IDEGEN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM
|
|
KÖZGAZDASÁGI SZAKMÁK
|
|
Érettségi után megszerezhető szakmák
|
szakképesítés foka
|
|
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
|
középfokú
|
|
Vállalkozási ügyintéző
|
középfokú
|
|
Statisztikai szervező, elemző, szakstatisztikus
|
középfokú
|
ÜGYVITELI SZAKMÁK
|
Érettségi után megszerezhető szakmák
|
szakképesítés foka
|
|
Ügyintéző titkár
|
középfokú
|
|
Irodavezető
|
középfokú
|
|
Ügyfélszolgálati asszisztens
|
középfokú
|
|
Integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense
|
középfokú
|
|
Idegen nyelvi ügyintéző titkár
|
felsőfokú
|
|
Menedzserasszisztens
|
felsőfokú
|
Elsőként a magyar-osztrák kéttannyelvű üzleti képzésről érdeklődtünk.
A vállalkozás és management szakirányt választók érettségit adó, kéttannyelvű képzésen vehetnek részt. A győriek egy eisenstadti szakiskola partnereként indították el ezt a hazánkban egyedülálló programot, amelynek eredményeként a végzősök mindkét országban keresett szakmát kaphatnak és osztrák felsőoktatási intézményekben is továbbtanulhatnak.
Mészáros Eszter tanárnővel, a német munkaközösség vezetőjével beszélgettünk egy olyan lehetőségről, amely felkészíti a diákokat arra, hogy a gazdaság területein később az Unió bármely országában megállják a helyüket.
- Hogyan indult el ez az osztrák- magyar kapcsolat és milyen előnyöket nyújt az ebben résztvevő tanulóknak?
2001-ben indult a képzés, az első osztály 2006-ban érettségizett. Egy eisenstadti, szintén gazdasági orientációs középiskolával kezdtük el ezt a programot. Az ő tananyaguk alapján dolgoztuk ki a miénket, melyet akkreditáltattunk „Két tanítási nyelvű speciális közgazdasági szakközépiskola”-ként. Erről az iskola igazgatója és Árpásiné dr. Tóth Erzsébet szakmai igazgatóhelyettes tudna részletesen beszélni.
Leendő tanulóink magyarból és matematikából tesznek írásbeli felvételi vizsgát, ennek eredménye, valamint a hozott pontok alapján jutnak be az osztályokba. A 2006/2007-es tanévre legtöbben erre a kéttannyelvű szakra jelentkeztek. Hogy milyen előnyöket nyújt a képzés?
A 9. évfolyamon fő célunk, hogy olyan nyelvi szintre hozzuk a tanulókat, hogy a 10. évfolyamtól az alapozó szakmai tantárgyakat és az informatikát már németül tudják tanulni. Ügyelünk a megtanult anyag gyakorlati alkalmazására is, hiszen ma már nem csak az a kérdés, hogy valaki ért-e a számítástechnikához, hanem mondjuk az, hogy leendő szakmájában hogyan tudja alkalmazni azt. Felkészülnek a német nyelvű informatika érettségi vizsgára, megtanulják a szakszavakat, németül kezelik az Excel táblázatkezelőt és a PowerPoint prezentációs programot is, hiszen ezekre szükségük lesz a komolyabb bemutatóknál majd a 11. osztályban, ill. még kifejezettebben a társadalom ismeret érettségin és a szakképző évfolyamon. 12. osztályban lehetősége van a diákoknak az előrehozott német nyelvű informatika érettségire, így emiatt egy év múlva már csak öt tantárgyból érettségiznek a hat helyett.
- Gondolom, azért ehhez már az kell, hogy bizonyos szinten beszéljenek németül a tanulók.
Amikor idejönnek az iskolába a diákok, nem kötelező nyelvtudás. Többen jöttek már úgy, hogy egy szót nem beszéltek németül és sikerült őket szintre hozni. Ehhez hozzátartozik, hogy 9. végén van egy belső vizsgánk, amiben írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt előfordulnak. Ezt minimum 50%-ra teljesíteni kell a gyerekeknek. Akik nem érik el a minimumot, a hagyományos képzésben folytathatják tanulmányaikat. Meg kell jegyeznem, hogy évenként 1-2 tanuló az, aki sikertelenül veszi ezt az akadályt.
Nem a nyelvvizsgát helyezzük előtérbe tehát, hanem a tudást, hangsúlyoznám, hogy nálunk tudásalapú nyelvoktatás folyik, hiszen nem a bizonyítványért kell tanulni, hanem azért, hogy az ismereteiket a gyakorlatban is tudják majd hasznosítani. Később sem követeljük meg a nyelvvizsgát, ettől függetlenül leteszik a diákok.
- Mekkora óraszámban tanítják a németet?
Az első évfolyamon 19 órában. Lexikát tanulnak heti hét órában, itt főleg a szókincsbővítésre, szituációs feladatokra helyezzük a hangsúlyt, ezzel a szóbeli készséget fejlesztjük. Nyelvészetet szintén hét órában, további három órában pedig szakmai nyelv van. Itt az alapfogalmakat tanulják meg a diákok első osztályban, például mit jelent az, hogy részvény németül, vagy egyszerű szakmai szituációkat gyakorlunk, például a repülőtéren kell fogadni egy vendéget és szállást keríteni neki. Mindez megalapozza a másodikban tanulandó gazdasági ismereteket. És adós vagyok még két órával, ezeken célnyelvi civilizáció keretében a német nyelvű országokról, tehát főleg Ausztriáról, Németországról tanulnak. A második évtől kezdve az általános nyelv heti öt óra, most már minden évfolyamon. Ilyenkor már közép- ill. felsőfokú tankönyvekből tanítjuk a diákokat. Mindenki egy kulturális portfoliót készít, amely továbbnöveli a tanulók informatikai tudását és a német prezentációs készségét is. Ez azért kell, mert ha 14. szakképző évfolyamon itt szeretnének maradni, az osztrák és magyar előírásoknak egyaránt meg kell felelniük a vizsgán. Természetesen a 10. évfolyamtól második idegen nyelvként belép az angol is.
- A tananyag mennyire tér el a magyar közgazdasági középiskolákétól? Említette, hogy az osztrák képzést is figyelembe véve dolgozták ki a sajátjukat, amit akkreditáltattak.
Az akkreditáció a két tanítási nyelvű érettségi időtartamáig, vagyis a 9-13. évfolyamig készült el. Egy egyedülálló program ez, amely meg kellett, hogy feleljen a magyar szakképzési törvénynek, a magyar érettségi követelményeknek, ugyanakkor úgy kellett beépítenünk a német nyelven tanított alapozó és orientáló szakmai tárgyakat - vállalkozástant, üzemgazdaságtant, számvitelt, tanirodát -, hogy azok előkészítsék a 14. szakképző évfolyamot. Nem véletlen tehát a „speciális közgazdasági szakközépiskola” jelző a programra vonatkozóan.
- Jól értettem, akkor Ausztriában vizsgáznak a diákok?
Az érettségi vizsgát nálunk teszik le a 13. évfolyamon a magyar jogszabályok szerint.
Magyarul érettségiznek magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből. Németből – mint célnyelvből - emeltszintű érettségit tesznek, valamint társadalomismeretből és informatikából németül középszinten vizsgáznak. Így kapják meg a két tanítási nyelvű érettségi bizonyítványt, ami a felsőfokú nyelvvizsga bizonyítvány is egyben, és így 10 plusz pontot is jelent a magyar felsőoktatási felvételihez. Tehát a legnagyobb előnyt a felvételihez a ma érvényes jogszabályok szerint a két tanítási nyelvű érettségi bizonyítvány biztosítja.
Érettségi után a tanulók választhatnak, hogy itt maradnak-e a 14. évfolyamra és részt vesznek az osztrák képzésben. Azon az évfolyamon már harminc órában tanulják németül a számvitelt, digital bussiness-t, alkalmazott számítástechnikát és a többi közgazdasági tárgyat. Ezt követi a szakmai vizsga.
De természetesen ugyanúgy, mint más érettségizetteknek, lehetőség van arra, hogy tovább menjenek végzőseink egyetemre vagy főiskolára, vagy itt maradhatnak a hagyományos szakképző évfolyamon, ahol magyarul tanítjuk a szakmákat, így magyar OKJ-s szakmai bizonyítvánnyal tudnak majd kilépni az iskolából.
- Úgy tudom, lehetőségük van a diákoknak arra is, hogy egy gazdasági főiskolán tanuljanak tovább Wiener Neustadtban, ide hogy tudnak jelentkezni?
A 13. évfolyam végén meg kell szerezni az érettségit, ez nyilván feltétel hozzá. Ezen kívül van egy alkalmassági vizsga: angolból alapszintű vizsga, valamint egy logikai teszt. Odajelentkező diákjaink nagyon könnyen vették az akadályokat, két volt barossos tanul most ott és nagyon jók a tapasztalataik.
Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az 1897-ben létrehozott kereskedelmi iskola ma is megfelel a kor és a piac kihívásainak, ehhez nagy szükség van egy profi tanári gárdára, akik ismerik a munkáltatók igényeit és képesek hosszútávon gondolkodó, a társadalomba beilleszkedni tudó szakembereket nevelni.
Cikksorozatunkat a gazdasági szakirányú képzéssel folytatjuk, melyet az Alma mater rovatban olvashatnak majd.
A tudósítás eredeti oldala: http://www.gyor-online.hu/index.php?mod=news_read&newsid=12837
|
