|
1897
II. Vilmos német császár bejelenti a flottaépítés szükségességét.
Kanadában bevezetik az angol preferenciális vámokat.
Megvalósul Ausztrália egysége.
Átadják a forgalomnak a budapesti Nagyvásárcsarnokot a Vámház körúton.
I. Ferenc József Szentpétervárra látogat.
Tatán - a világon elsőként - kigyulladnak az utcai acetilénlámpák.
Megnyílik a budapesti Magyar Színház.
Dohmányi Ernő első magyarországi zongorabemutatója.
Az Amerikai Egyesült Államokba vándorol ki 14 106 fő.
Törvénycikk születik a győr-sopron-ebenfurti vasút beruházási kölcsönének engedélyezéséről.
A győri vagongyár elkezdi működését.
1897-ben meghal Győr első tornatanítója, Magvassy Mihály, kinek nevét a városi sportcsarnok viseli.
Győrben megalakul a Felsőkereskedelmi Iskola.
Juhász Gyula: Emlék
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emléj, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényeinél!
Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk – gyakorta hangzik el ma is ez a kissé közhelyesnek tartott mondat. Pedig minden elkoptatott mondat mögött komoly élettapasztalat áll. Ezt bizonyítják iskolánk alapításának körülményei. Az 1867-es kiegyezést követően olyan gyors gazdasági fellendülés indult meg Magyarországon, amelyhez friss tudású, jól képzett emberekre volt szükség. A kor ezen kihívását ismerték fel Győr város akkori vezető is, próbáltak ennek megfelelni is.
Ezt fogalmazta meg a város polgármestere, Zechmeister Károly is: „Rég lappangott már lelkünkben, mint kedves óhaj, olyan intézetnek a létesítése, mely a kereskedelmi oktatás otthonát képezné. E tekintetben más városok, területek, sőt magánosok bennünket megelőztek, mert hiányzott, aki az óhajként lappangó gondolatot a valóság mezébe tudta volna öltöztetni.”
A lappangó gondolatot tett követte. A felsőkereskedelmi iskola létrehozását sokan tekintették szívügyüknek, így hajlandóak voltak anyagi áldozatot is vállalni. A Győri Első Takarékpénztár, a Győri Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a város jómódú polgárai adományaikkal segítették az iskola megalapítását. Az erről szóló rendeletet a város vezetése 1897. április 23-án hozta meg.
Így kerülhetett sor 1897. szeptember 4-én a felsőkereskedelmi iskola első ünnepélyes tanévnyitójára. A tanítás akkor még ideiglenes helyen, a Bástya utca 36-ban kezdődött el, 46 beiratkozott tanulóval.
Áprily Lajos: Enyedi diákok
Aludtak a lányok,
ébredtek a kertek,
hajnali szél lengedezett,
mikor útra keltek.
Korán útra keltek,
arany napot leltek,
fény zsongott a szívükben is,
attól énekeltek.
Hat napjuk a gondé,
hetedik: vasárnap,
akkor dallal nekivágtak
a szabad határnak.
Erdők elrejtették,
völgyek befogadták,
érces fiatal dalukat
Érchegyek zúgatták.
1897. október 9-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megadta az intézetnek a nyilvánossági jogot, mondván: az 1897-98. tanévre megnyílt Felsőkereskedelmi Iskola fontos feladat betöltésére van hivatva.
Az iskola fellendülése már új helyen kezdődött el. 1899. október 22-én az akkori Fácán utcában (ma Gárdonyi u. 10.) adták át Győr Szabad Királyi Város Felsőfokú Fiú Kereskedelmi Iskolájának – a mai Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola elődjének – épületét.
Az iskola hamar népszerűvé vált, keresettségben fölzárkózott a Bencés Gimnázium és a Révai Miklós Reálgimnázium mellé.
Az iskola tanulóinak száma egyre növekedett, hiszen aki itt tanult és érettségi bizonyítványt szerzett, könnyen el tudott helyezkedni a bankélet, az ipari-adminisztráció és a kereskedelem bármely területén. 1911-ben már mindegyik évfolyamon párhuzamos osztályok működtek. A megnövekedett létszám miatt az iskola épülete egyre szűkebbnek bizonyult, így hamar bővíteni kellett azt. Ám az első világháború kitörése a bővítést akadályozta, sőt, két évre az épületet katonai célokra vették igénybe. Ez idő alatt a tanításnak helyet a Városháza és az Állami Főreáliskola biztosított.
Babits Mihály: Hajnali gondolat
Hova lettetek, régi tanítványok?
Elszóródtatok, mint a magvak pelyhe.
Vitt az apa-vész, s a fiók-viharkák.
A nehézségek nem csökkentették az iskola presztizsét. Sőt, az iskola szakterületének megnövekedett súlyát az is jelezte, hogy 1919-ben miniszteri rendeletben az iskola tanulmányi idejét három évről négyre emelték föl. A tanulók létszáma a gazdasági válságig egyre nőtt. Az intézményben sokféle tantárgyat oktattak, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és levelezés, francia nyelv és levelezés, gazdasági számtan, jogi ismeretek, áruismeret, földrajz, hittan, gyorsírás, történelem.
Híres tanáregyéniségek oktattak az iskola falai között: Matavovszky Béla, Vidonyi Zoltán, Kemény Ignác, Vidor Salamon, Fuchs Rezső. Az ő egyéniségük, munkájuk beivódott a diákok emlékezetébe. Így vall erről a felsőkereskedelmi egyik volt tanulója – aki 1930-ban érettségizett -, Halbritter Antal: „Egyik híres tanárom volt Fáy Endre, aki gazdasági számtant tanított nekünk. Az ő órái mindig versennyel kezdődtek. Ahogy beért a terembe, máris felírt a táblára egy háromjegyű számot, amit végig kellett osztani, aztán visszaszorozni, és mindezt időre. A leggyorsabb nyert. Talán ebből is látszik, milyen volt akkoriban diáknak lenni.”
Arany János: Tanári jubileumra
Quem dî odere" - hangzott a panasz
Évszázadok hosszú során keresztül;
"Quem dî odere" - és a régi átok
Mindegyre zúg, nem szűnt meg a panasz.
Kedv, ifjuság, erő szellem-vagyon
Ma is gyakorta mindhiába vesz:
Homályos a cél, tömkeleg az út,
S kit e pályára Isten átka sodrott,
Szívvérit ontsa bár, mint pellikán,
Hálátalanságot növel magának.
Te, ritka férfi! áldjad Istened,
Ki oly önérzettel dúsgazdagon
Állhatsz pihenni meg pályád felén.
Körödbe gyűlnek a felnőtt fiak,
(Egy emberöltő) s érett férfi ésszel
Köszönve amit ifjakért tevél,
Legszebb jutalmad így tőlük nyered.
S mi felkiáltunk: mily nagy érdem az,
Minő erény, mely e hálátalan
Pályán a késő hála újra sarjadt,
Nem hervatag babérait szedi.
Az iskola mindennapjait az ifjúsági egyesületek és szervezetek munkája is színesítette, gazdagította. Működött az ifjúsági önképzőkör, a vöröskereszt, a cserkészet, a gyors- és gépírókör, a mai diákvállalkozások elődjének tekinthető Diákkaptár, amely a gazdasági érzéket és szellemet volt hivatva fejleszteni. Élénk volt a sportélet is.
A második világháború idején – ha nagy nehézségek közepette is – tovább működött az iskola, bár a tantestület tagjai közül sokakat katonai szolgálatra hívtak be, sőt, az iskola épületét is katonai célokra foglalták le. A világégést megsínylette az iskola is, de az újrakezdés eredményes volt: 1947-ben az intézmény ünnepélyes keretek között ülte meg az ötvenéves jubileumot.
Papp Lajos: Áramlások
Az útkeresztnél törvény megpihenni
és úgy térni egy újabb útra, el.
Hisz megmérettél. Éppoly súlya van
tetteidnek az építők sorában,
mint bárkinek, ki nem dologtalan.
Fiatalságunk próbára tesz sokszor
bennünket, szándékot, tette és erőt.
Hol csüggedés bánt, hol veszett konokság
késztet megállni falaink előtt.
Társat keresünk. Hasonlót, barátot,
meg eszményt, ami biztat s fölemel.
Nem hazug istent! példát, mely elárul
és indulat lesz végül és teher.
Ma beszédünk van egymással, tudom jól.
A két világról, miket a jelen
percnyi türelme úgy tart egybe, mint a
múltat s jövőt az idő szüntelen
forrásainak lassú zuhogása.
1947-től a 60-as évek közepéig az iskola elnevezése és képzési formái többször módosultak.
1947-től közgazdasági középiskolaként, majd közgazdasági gimnáziumként, 1952-től közgazdasági technikumként működött. Tevékenysége bővült a felnőttképzéssel, s gazdagodott az orosz mellett több nyugati nyelv (német, angol, spanyol) emelt óraszámú oktatásával.
1964-ben foglalta el az intézmény a jelenlegi épületét, melyet azóta a szakmai követelmények korszerűsödése – csoportbontások és az ügyviteli, később a számítástechnikai géppark kialakítása - miatt többször bővíteni kellett.
A rendszerváltás az oktatásügyben is éreztette hatását: iskolánk 1990-ben felvette Baross Gábornak, a XIX. század neves gazdaságpolitikusának, hajdani győri képviselőnek a nevét.
Baross Gábor emlékezete
Ma szellemet idézek és a múltban
Keresek hőst, aki jövőt jelent,
Sivár időnk gyászától elborultan
Idézem őt, a munkától nemest.
A munka hősét fogom énekelni,
Ki terveket, célt és reményt adott,
Aki tudott akarni, tenni, merni:
A dolgozó és alkotó Barosst!
Baross: e név gránitból és acélból
Úgy döbben most elém: élő szobor,
Kihez az olcsó jelszóktól alélt kor,
Mint orvosához, elzarándokol.
Baross: e név ma azt jelenti: munka,
Kitartó, lázas, lelkes és erős,
Nézd, magyarom, bár sorsa porba sújtja,
Haláláig hogy dolgozott e hős!
1993-tól a PHARE pályázat elnyerésével az oktatástechnikai feltételek korszerűsödtek, gyarapodott a géppark és az iskola nemzetközi kapcsolatai bővültek.
Ebben az évben jött létre a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány a kiváló és jó képességű, de hátrányos helyzetű tanulóink anyagi támogatására, valamint a szakmai fejlesztés elősegítésére.
1997 áprilisában sokszínű programmal – szakmai és sportversenyekkel, kulturális vetélkedővel, irodalmi műsorral méltón ünnepeltük az intézmény fennállásának 100. évfordulóját, melyen részt vettek az iskola egykori diákjai – a GYÖKERE tagjai, neves vendégek, az oktatásügy, valamint a külföldi testvériskolák képviselői és a szakképzési támogatást nyújtó vállalkozók.
Keszthelyi Zoltán: Sokszor köszöntem...
Sokszor köszöntem én az iskolának,
mely tavasz végén elcsendesedett;
az ablakok s a termek visszavárnak,
nyelvem hegyén reszket a felelet...
Sokszor gondolok kipirult arcomra,
ahogy benyitok s a padban ülök;
elfulladok: elmém e kérdés nyomja,
mi lesz velem, ha egyszer felnövök?
Sokszor búcsúztam én az iskolától,
de felnõtten is visszatértem én;
tengerek hívtak, láttam: a víz lángol,
vörös alkonyban úszott a remény.
Bejártam már a naprendszer bolygóit,
mint fantasztikus regény utasa;
de hallottam: a kis iskola szólít,
siessek vissza, siessek haza.
Az iskola névváltoztatása óta több esemény is kapcsolódott névadónkhoz. 1997/98-ban Baross Gábor születésének 150. évfordulója alkalmából az országos Baross-vetélkedőn csapatunk I. helyezést ért el.
Baross-emléktáblát avattunk a földszinti aulában, s Baross-mellszobrot, Kelemen Mihály alkotásának másolatát kapta ajándékba intézményünk.
Baross Krónikás Vándortábor országos rendezvénysorozatot indított iskolánk 1998/99-es tanévben névadónk leszármazottjának, Baross Dénesnek és a budapesti Baross Gábor Vállalkozási Alapítványnak a támogatásával.
1999/2000. évben tovább bővült az iskola épülete 3 új tanteremmel és egy szép, több funkciós könyvtárral.
2000-ben ünnepelte hazánk a milleniumot, ez az év iskolánk életében is sokszínű és élményekben gazdag tanév volt. Közös iskolai kirándulásokat szerveztünk Ópusztaszerre, valamint Budapestre a Parlamentbe a koronázási jelvények és a város nevezetességeinek a megtekintésére.
Ebben az évben kapott engedélyt intézményünk a két tanítási nyelvű osztrák-magyar érettségivel záruló szakmai képzés indítására.
Az iskolavezetés és a tantestület vállalkozószellemét bizonyítja, hogy a kor kihívásaihoz alkalmazkodva újabb és újabb feladatokat vállal a szakképzés modernizációjában.
A 2003/2004-es tanévben a Humánerőforrás Fejlesztési Alapítvány kezdeményezéséhez csatlakozva új OKJ-s szakmákat kínáltunk tanítványainknak az Ügyfélszolgálati asszisztens és Integrált ügyfélszolgáltatások asszisztense képzéssel.
Szintén ebben az évben nyújtottunk be egy EU-s pályázatot a Phare CBC Program által kiírt „Együttműködés fejlesztése a képzés, a szakképzés és a kutatás területén” elnevezésű programra. A program célja az osztrák-magyar gazdasági képzéshez kapcsolódó szakmai tananyagfejlesztés volt, melyet kollégáink az eisenstadti partneriskola tanáraival közösen dolgozva valósítottak meg. A projektmunkát 2005-ben sikeresen zára a két intézmény.
2004-ben bekapcsolódott intézményünk abba a Leonardo projektbe, amelynek célja hét EU-s állam oktatási intézményeinek közös munkájával egy új web-alapú, többnyelvű tesztfeladatokból álló számviteli szoftver létrehozása. Az adatbázis gyakorlatból vett tesztfeladatai multimédiás, interaktív eszközök felhasználásával növelheti a tanulók tanulási motivációit, a diákok megismerhetik a feladatok által az egyes országok gyakorlatában meglévő különbségeket, több nyelven is elsajátíthatják a számviteli ismereteket.
Fodor József: Semmi se késő!
Még itt jársz e földön, még semmi sem
Késő; egy nap jó emlékkel vigyen,
Hogy nem rosszul használtad itt időd,
Több vagy, mint mikor lábad idejött.
Ha nem gondoltál rá, tedd ezután,
Szörnyű, későn bánkódni volt hibán,
S még nem késő: Még fürgén mozgasz itt,
Hát tedd rendbe, barátom, dolgaid;
Mert száll az élet, fogy a fürgeség,
Még minden itt, éld, küzdve, tűrve még;
És itt még annyi nagyra alkalom,
Jaj, ha fecsérled, nincsen irgalom.
Mulasztás kínja jön csak, bűntudat,
Hogy megmutasd, ki vagy, ez itt az utad.
A tanulmányi munka mellett mindig mozgalmas diákélet folyt az intézményben. A polgári évek önkéntes ifjúsági szervezeteit a szocializmusban felváltotta a központi irányítással létrehozott DISZ, a párt ifjúsági tagozata, mely központilag előírt programokat kapott. 1957-től a KISZ szervezet szintén pártirányítással működött, de már lazultak a keretek, s az iskola patronáló tanárai megtalálták a lehetőséget arra, hogy a fiatalok táborokban, kirándulásokon, kulturális rendezvényeken szerezhessenek élményeket. A rendszerváltozáskor megszűnt ez a szervezeti forma, s helyette önkéntesen diákönkormányzatok működhetnek.
Az iskola lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, diákjaink az utóbbi években többféle szakmai, tantárgyi és kulturális versenyen szerepeltek elismerésre méltóan országos szintű megméretéseken.
Az iskola napjainkban is hű maradt szellemiségéhez, őrzi hagyományait, építkezik az elődök emberségéből és tudásából, s továbbadja az utódoknak.
Mindig becsületre, a mások tiszteletére, az értékek felismerésére és megőrzésére neveli ifjait, általános műveltséggel és naprakész szakmai ismeretekkel indítja növendékeit az életbe.
|
