Sporttörténet II. - Csökkenő állami szerepvállalás (1997-2007)

Iskolánkban a testnevelés és sport céljainak, feladatainak elfogadható megvalósítása ebben az időszakban igen nagy erőfeszítéseket igényelt az anyagi lehetőségek beszűkülése következtében. A rendszerváltozás óta hozott számos intézkedés sajnos nem érte el a kívánt hatást. Tovább romlott a rendszeres sportolásra, az egészséges életmódra nevelés lehetősége, így a tanulók fizikai teljesítőképessége, egészségi állapota is. Minden felmerülő nehézség ellenére az iskola vezetése a testnevelő tanárokkal együttműködve biztosította a legalapvetőbb feltételeket az iskolai testedzésre és sportra.

A testnevelés tanítása az ide vonatkozó dokumentumok alapján a törvényeknek, rendelkezéseknek megfelelően történt (új Oktatási Törvény, Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, NAT, helyi tanterv). A Testnevelő Tanárok Országos Konferenciái majd minden évben megfogalmazták javaslataikat, elvárásaikat az iskolai testneveléssel és sporttal, valamint az egészségneveléssel kapcsolatosan. Megalakult az Ifjúsági és Sportminisztérium (1999). Szaktanácsadó változás történt a megyében (2000). Új sporttörvény (2001). A normatív támogatást jelentősen megemelték (1200 forint tanulónként), amely csak az iskolai testnevelésre és sportra használható. A testnevelés órák száma helyi döntés alapján növelhetővé vált. Az OKÉV elkezdte működését (2001). Előtérbe került a minőségbiztosítási rendszer, a tanulók évi kétszeri képességfelmérése. A 2003/2004-as tanévtől ez kötelezővé vált, és az iskolaorvos véleménye is szükséges. A 2001/2002-es tanévtől, a Kerettanterv alapján új helyi tanmenet szerint felmenő rendszerben folyt a testnevelés tanítása, ami 2005-re teljessé vált.

A sport irányítását a Sportminisztérium (ISM) helyett a Nemzeti Sporthivatal (NSH) vette át (2004), melyet a Belügyminisztérium felügyelt. Majd annak megszűnésével (2006) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sportügyekkel foglalkozó szakállamtitkársága igyekezett ellátni a sporttal kapcsolatos feladatokat.

Testnevelési órák száma: heti 2 óra osztályonként. Az 5. évfolyamon, az 1997/98-as tanévben heti egy, majd később heti kettő, a 2004/2005-ös tanévtől megszűnt. Helyette két első évfolyamon heti 3 testnevelési óra került bevezetésre.
A tömegsport órák száma fokozatosan csökkent, a 2003/2004-es tanévben meg is szűnt, majd újra indult heti 2 órában.
A 2005/2006-os tanévtől megszűntek az összevont fiú testnevelés órák. A fiúk a saját osztályukkal (a lányokkal) külön feladatokkal dolgozva vesznek részt a testnevelés oktatásban.
A könnyített testnevelésben részesülők a normál testnevelési órákon speciális feladatokat kapnak.
A gyógytestnevelés órái a tornatermünkben délutánonként (heti 2 alkalom) növekvő létszámmal kerülnek megtartásra.
A testnevelők óraszámát maximálták, megváltozott a túlórák elszámolási rendszere (2006). A tanulók napi (heti) óraszámát „differenciálták”. Ennek ellenére majd mindennap hét órában folyik a tanítás minden osztályban. Így tovább romlott az elméleti és a mozgásra szánt idő közötti arány.
 

1998 áprilisában befejeződött a szertár átalakítása, felújítása. Itt egy kis kondicionáló termet tudtunk berendezni. A gépek kiválasztása jól sikerült. Rendkívül népszerű lett a konditerem mind a diákok, mind a tanárok körében.
A pingpong asztalok beállításával valóságos pingpongláz tört ki a tanulók körében. Más felszerelések, sportszerek vásárlásával is javítottuk a feltételeket. 2001-ben az emeletráépítéssel összefüggésben megtörtént az öltözők, a testnevelő tanári szoba felújítása, korszerűsítése. Sajnos a szertárbővítés, a tornaterem felújítása elmaradt. A testnevelő tanárok kaptak egy számítógépet.
 

Számos felmérés tanúsága szerint tanulóink fizikai, egészségi állapota tovább romlott. Rendkívül alacsony a fizikai terhelhetőségük. Nőtt a gyógytestnevelésben részesülők száma – ezen belül magas a tartási gerincferdülések aránya, egyre több a túlsúlyos gyerek. Nőtt a viselkedési zavarokkal küzdők száma. Általában egész életformájuk mozgásszegény (tv, video, számítógép, mozi stb.). Nagyon keveset tartózkodnak szabad levegőn. Táplálkozásuk lehet, hogy „modern”, de egészségtelen. A munka és a pihenés aránya sem megfelelő. Csak hogy a legsúlyosabb problémákat említsük.

Az iskolai testnevelés és sport országos irányításának hibáit (bizonytalanság a tananyagban, módszerekben, mindinkább erősödő kedvezőtlen társadalmi hatások) a testnevelő tanárok az iskolai munkában igyekeztek ellensúlyozni. Előtérben kerültek a mozgásorientált testnevelésórák. Az iskola lehetőségeinek, hagyományainak megfelelően mindent elkövettek, hogy az órák minél változatosabbak, érdekesebbek, vonzóbbak (zenés gimnasztika, játékok stb.) legyenek. Sikerült megoldani, hogy az iskolában a testnevelés órákon kívül minden nap legyen lehetőség a sportmozgásra (bár ez még nem a mindennapos testnevelést jelentette). Széles körben (szülő, tanuló, tantestület) ismertettük a követelményrendszerünket, a tanulók értékelési módjait.
A tanulóink iskolánk iránt érzett megbecsülésére és elkötelezettségére építve, folyamatosan ápoljuk iskolánk eredményes sporthagyományait. (versenyek, Baross-kupa, melynek keretében 2002-ben kiállítással emlékeztünk meg Lóránt József testnevelő kollégánk halálának 30. évfordulójáról, folyamatosan jegyezzük iskolánk sporteseményeit, eredményeit, rendszeresek az öregdiákok csapatának focimeccsei a jelen diákcsapattal) Ugyanezen célok és a szabadidő hasznos eltöltésére iskolánk sportköre versenyt hirdetett, az iskola vezetése és tantestületének egyetértésével, a „Legjobb sportoló” és a „Legsportosabb osztály” cím elnyerésére (2000/2001-től). A Baross Középiskolai Alapítvány is komoly anyagi hozzájárulással segítette a verseny eredményességét.