Kollégiumi élet

Az első, otthontól távol töltött évéről, a hagyományokról, a kollégiumi nevelők támogató hozzáállásáról küldött kedves sorokat Horváth Zsófia, aki a 9/Kny osztályban szép eredménnyel végezte az első barossos évet, s aki egyedüli koleszos volt az évfolyamban. Írását az új tanév kezdetén ajánljuk leendő barossos kollégistáink figyelmébe (is). 

 

Minden emberben felmerülhet a kérdés, hogy milyen is lehet egy kollégiumban tölteni a mindennapokat. Tavaly ilyenkor, még én sem tudtam ezt elképzelni, aztán eljött az ősz. Számomra nem csak új iskolát hozott, hanem egy új lakóhelyet is.

Vidékiként úgy döntöttünk a szüleimmel, hogy megpróbálom, milyen is a kollégiumi élet. Eleinte nem volt könnyű, elszakadni otthonról, a jól ismert környezetből, de már az első napokban nagyon kedvesen fogadtak bennünket, kisgólyákat a Kossuth Zsuzsa Lánykollégiumban, ahogy Győrben nevezik a „KZS”-ben. Megtudtam, hogy 8 csoport van a kollégiumban, egy csoportba 20-24 fő tartozik. Egy szoba 4 fős, ahol nem is volt olyan könnyű összeszokni olyan lányokkal, akikkel akkor találkoztam először. Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy a szobatársaim is a Barossban tanulnak, bár ők már felsőbb évesek.

A szürke hétköznapok egyhangúságát színes programokkal feledtették el, mint a Farsang vagy a Kossuth Zsuzsanna nap, ahol megemlékeztünk névadónkról Kossuth Lajos húgáról. Minden eseményt szebbé és hangulatosabbá tett a koli énekkara, mely méltán híres színvonalas előadásairól. A számtalan esemény mellett lehetőség nyílt belépni a sütő szakkörbe, illetve írni a kollégium újságába, valamint gitárleckéket venni. Szóval soha sem volt idő unatkozni, rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, akikkel mindig vidámabbak  voltak a koleszben töltött pillanatok.

Ha bármiben segítség kellett, nem csak a mi nevelőnőnk, hanem bármelyik tanárnő szívesen segített; legyen szó leckéről, vagy bármi másról. Csütörtökönként már lélekben hazafelé vettük az irányt, mikor összecsomagoltuk a bőröndöt. Péntek reggel, amikor megkaptuk a hideg ebédet kedvesen elköszöntek tőlünk, a vasárnapi viszontlátásig. Természetesen előfordult, hogy elfogott a honvágy, de immáron a koli volt idén a második otthonom.

Eseménydús volt az év, így osztályfőnökömnek, Németh Zoltánnénak is sok eseményről tudtam beszámolni a suliban és a kollégiumi látogatása során is. Remélhetőleg jövőre is így folytatódik az év.

Horváth Zsófia két tanítási nyelvű előkészítő évfolyamon végzett, leendő 9. C osztályos tanuló