Névadónk, a vasminiszter


FacebookTwitterGoogle Bookmarks
Nyomtatás
Baross Gábor 1848. július 6-án született a Trencsén melletti Pruzsinán (a mai Szlovákia területén). A középiskolát Léván a piaristáknál, Győrben és Esztergomban a bencéseknél végezte. A pesti egyetemen jogot hallgatott, majd főjegyző lett Trencsén vármegyében (1874). Itt újságot alapított és szerkesztett Vágvölgyi Lapok (1874-1875) címen. A lap három nyelvű (magyar, német és részben szlovák) volt, s bátran bírálta a visszásságokat, elsősorban a közigazgatás területén.

Baross 1875-ben került be a parlamentbe a puchói (ma Puchov) kerület képviselőjeként. Hamarosan a Szabadelvű Párt vezérszónoka lett. Parlamenti tevékenységében elejétől kezdve vonzották a gazdasági, kereskedelmi és közlekedéspolitikai kérdések. Baross Tisza Kálmán, a “Generális” szűkebb környezetéhez tartozott, hozzá mindvégig hű maradt. Gyakran a saját népszerűségével védte, fedezte az öreg pártvezért, amikor azt ellenzéki támadások érték.

1883 előtt egy nagyobb nyugat-európai útra indult, hogy tanulmányozza a fejlettebb országok közlekedési rendszereit, majd márciusban államtitkárnak nevezték ki báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter mellé. Három év múlva, 1886 decemberétől megkapta a minisztérium vezetését. E minisztersége 1889-ig tartott, s közben ellátta a vallás- és közoktatásügyi tárca (1888. augusztus-szeptember), illetve a belügyminiszteri tárca (1889. március-június) felügyeletét is. 1889-től 1892-ig ő lett a kereskedelemügyi miniszter. Funkciójából fakadóan a vám- és szabadalmi ügyek és az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal felügyelője volt.

Hivatali ideje alatt megreformálta Magyarország közlekedési rendszerét – munkája Széchenyi reformeszméinek megvalósítása, folytatása volt. Nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása, a vasúthálózat kiépítése, a folyam- és tengerhajózás fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése, az Al-Duna szabályozása, a Vaskapu átalakítása, a hírközlés megreformálása, a posta és a távírda egyesítése, a Postatakarékpénztár megalapítása. Az első modern úttörvény megalkotásával jelentős mértékben járult hozzá az elmaradott gazdasági élet fejlesztéséhez. A vasúti díjszabás reformjával az ún. zónarendszer bevezetésével olcsóbbá tette a közlekedést: nagyon közelre és nagyon távolra fillérekbe került a jegy (225 km-en túl már nem emelkedett a viteldíj). E rendelkezése nagy mértékben hozzájárult Budapest gazdasági centrummá válásához, hiszen a fővárosba olcsón lehetett eljutni. A teheráru-díjszabás új kialakításával iparfejlesztési és agrárpolitikai célokat is szolgált, jelentősen növelve a mezőgazdasági termékek versenyképességét. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével fejlesztette. Kötelezően bevezette a MÁV-nál a német helyett a magyar nyelvű levelezést. Az ő kezdeményezésére szabályozták a minisztériumok hatáskörét. Életművével a polgári Magyarországot képviselte, s ezért nemegyszer szembekerült az osztrák tőke érdekeivel.

Fiatalon, 1892. május 9-én, 44 évesen halt meg. A Vaskapu szabályozásának munkálatait a helyszínen tanulmányozta, mikor hastífuszt, majd tüdőgyulladást kapott, mely végzett vele. Először ideiglenesen Illaván temették el, majd 1895-ben az akkorra elkészült klobusiczi családi kriptában helyezték örök nyugalomra – az ő kívánsága volt, hogy hazai földben pihenjen.

Kossuth Lajos temetése (1890) óta nem volt ekkora gyászmenet a fővárosban. A gyászoló család mögött a kormány, a főrendiház, a képviselőház és a tábornoki kar tagjai lépkedtek. Őket a főváros vezetői és a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselői követték, majd a delegációk következtek: Győr, Pozsony, Fiume, Dés, Pécs városok, Arad, Somogy és Vas megye, a budapesti, besztercebányai, pozsonyi, eszéki, nagyváradi, temesvári, fiumei, kolozsvári, marosvásárhelyi és zágrábi kereskedelmi és iparkamarák, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a budapesti helyiérdekű vasutak, a villamos vasút, az Országos Magyar Gazdasági Egylet, a Magyar Földrajzi Társaság küldöttsége, a József Műegyetem, az Egyetemi Kör, a Keleti Tanfolyam, az Állatorvosi Akadémia, a közlekedési tanfolyamok hallgatói. A gyászmenetben haladt a Terézvárosi Polgári Kör, a Baross Gábor védnöksége alatt álló budapesti Filharmónia Társaság választmánya, a Vöröskereszt Egyesület tagjai, a Nemzeti Múzeum személyzete, a posta- és távírdaigazgatóságok küldöttségei, a győri izrealita hitközség, a győri hadastyán egylet, kétszáz győri választópolgár, a Dunagőzhajózási Társaság, a Győri Gőzhajózási Társaság, az Adria Tengerhajózási Részvénytársaság, a Magyar-Horvát Gőzhajózási Társaság, a Déli Vasút, a Kassa-Oderbergi vasút képviselője.

A Pesti Hírlap így emlékezett meg róla: “Ez az a miniszter, kit a nép is áldva sirat. Azért a nép, mert minden ember széles Magyarországon érezte reformjainak jótéteményét. Nem csak mindenki, hanem munkás, aki vasárnap pihenni szeret, s a betegek is, bénák, kiket baleset ellen törvényesen biztosított. És mert a korrupciót üldözte, a kötelességteljesítést szigorúan követelte, ezzel is új szellemben jótevője volt nemzetének. Méltó tehát mindnyájunk kegyeletes emlékére.”

Felvételi tájékoztató

Órarend

Új honlapunk az Egységes Digitális Információs Rendszerben

Facebook

Pénziránytű Bázisiskola

Határtalanul programok

Office 365 - Microsoft Teams

Digitális iskola - KRÉTA

Poszeidon iratkezelő rendszer

Fogyasztóvédelmi iskola

Adatok - elérhetőségek

Menza

Győri SZC honlapja

Videó a Barossról

Boldog Iskola cím

ICDL-vizsgaközpont

Partnerintézményi cím

50 óra közösségi szolgálat

Iskolapolgár archívum


Diákok, tanárok, adminisztratív-technikai munkatársak, életpályák!

A jövő közgazdásza

Eredményeink

Nemzetközi pályázatok

Iskolánk a Facebookon

Diákönkormányzat

120. évforduló

Sajtószoba

Our school - Unsere Schule

Impresszum

Honlapszerkesztő:
Mészáros Eszter

Honlapunkkal kapcsolatos véleményeket ill. anyagokat várunk a következő címen:
meszaroseszter75
gmail.com

Statisztika

Oldalainkat eddig
7110687 látogató
tekintette meg.

Ebben az évben: 35129
Ebben a hónapban: 8554
Ezen a napon: 329

LKW WALTER