Iskolatörténet - A rendszerváltásig
Iskolánk 1947. május 10-én ünnepelte a városi kultúrházban az 50 éves jubileumot. Udvaros István polgármester ünnepi beszédében ismertette az iskola alapításának és félévszázados működésének történetét, elismeréssel szólt a tantestület eredményes munkájáról és a végzett növendékek mintaszerű helytállásáról. Elmondta, hogy "tornaterme most sincs az iskolának. A helyzet végleges rendezése az általános újjáépítéssel függ össze, mert a világháború rombolásai súlyos kárt okoztak az iskola felszerelésében is. [...] Kívánom, hogy a jubiláló intézet a magyar újjáépítés kezdetén a következő félévszázadot rugalmassággal és fiatalos lendülettel kezdje meg."
A II. világháború utáni viharos időkben az iskola elnevezése gyakran változott:
A II. világháború utáni viharos időkben az iskola elnevezése gyakran változott:
- 1947: közgazdasági középiskola
- 1949: közgazdasági gimnázium
- 1952: közgazdasági technikum ipari tagozat
A közgazdasági technikusi oklevelet képesített könyvelői, alapfokú tervezői és statisztikus képesítésnek fogadták el. A közgazdasági technikumok tagozatos rendszere a direkt irányítási rendszer megfelelője volt az oktatásban. Az újonnan bevezetett politikai gazdaságtan - a minden tantárgyba beépített politika mellett - a marxista eszmék terjesztésére volt hivatott. 1952-ben kezdődött meg a felnőttoktatás, amely - bár hosszú ideig önálló iskolaként működött - mindig az iskola szerves része volt. Még egy lényeges változást hozott ez az esztendő: az addig tiszta fiúiskolában beindult az első lányosztály. Ma már nincsen fiúosztály, és a tanulók több mint 80%-a lány.
![]() |
Esti tagozatról ballagnak a 60-as években |
1956 forradalmi eseményeit szimpátiával figyelte az iskola tantestülete és diáksága, de cselekvő résztvevőjük nem volt. Emiatt a forradalom leverését követő megtorlás sem érintett közvetlenül bennünket. 1959-ben két irányba változott az iskolai oktatás. Egyrészt bevezetésre került - a gyakorlati képzés erősítésének céljával - az "5+1-es" oktatás. Másrészt beindítottuk az első nyelvi tagozatos osztályokat, amelyekben csoportbontásban, heti 6 órában tanítottunk idegen nyelvet - mégpedig az akkor kötelező orosz mellett németet, angolt és spanyolt is. Az iskola létszáma tovább növekedett, ezért az iskola építkezésbe kezdett. A minisztérium 120.000 forintot adott a 2 tanterem építéséhez, a többit a volt tanítványok, a szülők, a diákok és a tantestület társadalmi munkája, valamint a győri vállalatok segítsége pótolta. A bővítés egy-két évre javította a működési feltételeket, de az iskola hamar kinőtte a szűk helyet.
Politikai nyomásra 1961-ben felvettük az iskola volt tanulójának, a Tanácsköztársaság rosszemlékű vezetőjének, Szamuely Tibornak a nevét. Az iskolareform előkészítésének időszakában több kísérletet vállaltunk az új tantervek kipróbálására. 1962-ben már szakközépiskolai osztályok indultak, amelyek, a korábbi technikumhoz viszonyítva, bővítették a közismereti tárgyak oktatására fordítható időt. Ez az iskolatípus a korábbinál nagyobb általános- és szakmai műveltséget jelentett, de fokozott tanulói- és tanári leterheltséggel járt. Továbbra is megmaradt a túlzott specializálódást jelentő ágazati bontás. A nyelvi osztályok magas szintű nyelvoktatása az idegen nyelvi gép- és gyorsíró osztályokban élt tovább. A közgazdasági szakemberek iránti fokozott igény a tanulólétszám növelését kívánta meg, de azt a régi épületben már nem lehetett biztosítani. A megyei vezetés döntése alapján 1964-ben iskolánk kapta meg a Bem téren felépült új iskolaépületet, jelenlegi otthonunkat. Az iskola 14 osztálya nagy örömmel vette birtokba a tornateremmel, sportpályával, étkezővel rendelkező épületet.
Az új iskolaépületről több cikk is megjelent:
![]() |
![]() |
![]() |
Felső képek: tanáraink az építkezésen Alsó kép: igazgatói iroda a 60-as évekből |
1969-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztállyal bővült iskolánk. Egy ilyen típusú osztály volt iskolánkban 1982-ig, az új kereskedelmi szakiskola megépüléséig. A gazdasági élet fejlődése, az ügyviteli munka gépesítése megkövetelte, hogy a tanulók ilyen jellegű ismereteket is szerezzenek, ezért megkezdték az ügyviteli géppark kialakítását. Ez kezdetben kézi és villamos meghajtású számológépekből és mechanikus könyvelőgépekből állt. 1982-ben a kereskedelmi osztályokat átvette a Kereskedelmi Szakiskola, ezzel iskolánk tisztán közgazdasági típusú lett.
A technika fejlődése újabb géptermeket követelt, s ehhez újfent bővíteni kellett az épületet, s az új termekből géptermeket rendeztek be. A számítástechnika a HT gépekkel kezdődött, a Commodore gépekkel folytatódott, majd 1989-ben vette meg az iskola az első IBM PC-t. Innen a fejlődés felgyorsult, jelentős mennyiségi és minőségi változás zajlott le: 1992-ben kiselejteztük a mechanikus könyvelőgépeket, helyükre PC-k kerültek.
A rendszerváltás előszeleként a 80-as évek végén kezdődtek azok a gazdasági változások, amelyek szükségessé tették a közgazdasági képzés fejlesztését, ugyanekkor lehetségessé váltak - iskolakísérletek címén - a változtatások. Iskolánk az elsők között indította el azt a kísérletet, amelynek két fő eleme már új felosztásban, de ma is meghatározó része képzési struktúránknak:
- minden évfolyamon heti 4 óra idegen nyelv, kötelező érettségivel, nyelvvizsgával;
- minden évfolyamon heti 2 óra számítástechnika.
![]() |
A kezdetek: tanirodai gyakorlat a Baross-teremben |
Évszám | Fő | Évszám | Fő | Évszám | Fő | Évszám | Fő | Évszám | Fő |
1947 | 267 | 1957 | 300 | 1967 | 602 | 1977 | 508 | 1987 | 574 |
1948 | 240 | 1958 | 318 | 1968 | 547 | 1978 | 501 | 1988 | 563 |
1949 | 226 | 1959 | 349 | 1969 | 597 | 1979 | 519 | 1989 | 561 |
1950 | 266 | 1960 | 407 | 1970 | 596 | 1980 | 444 | 1990 | 567 |
1951 | 241 | 1961 | 455 | 1971 | 624 | 1981 | 483 | 1991 | 627 |
1952 | 289 | 1962 | 373 | 1972 | 608 | 1982 | 518 | 1992 | 602 |
1953 | 311 | 1963 | 453 | 1973 | 581 | 1983 | 555 | 1993 | 644 |
1954 | 185 | 1964 | 460 | 1974 | 583 | 1984 | 574 | 1994 | 630 |
1955 | 306 | 1965 | 523 | 1975 | 561 | 1985 | 571 | 1995 | 649 |
1956 | 302 | 1966 | 545 | 1976 | 513 | 1986 | 564 | 1996 | 646 |

