Baross Gábor és Győr kapcsolata

1883-ban hatalmas árvíz pusztított Győrben. Újváros, Sziget, Révfalu óriási károkat szenvedett: egész utcasorok omlottak össze, s a hajléktalanok száma elérte a tízezret. A legfontosabb teendővé lépett elő a folyó szabályozása – ez ügyben érkezett először Baross Gábor Győrbe 1884. június 7-én egy különvonattal: egyúttal az akkor megnyílt Szőny-Budapest-Kelenföld vasútvonalon műszaki bejárást és vonalellenőrzést is végzett. A szakmai oldal mellett lényeges volt, hogy a győri polgárok őt választották képviselőjelöltjüknek a Szabadelvű Pártból. Vele volt Tolnay Lajos is, a MÁV akkori elnökigazgatója is. A Győri Hírlap így számolt be érkezéséről:
 
“A pályaház előtti tért s az utcákat nagy tömeg lepte el Baross fogadására. Az indóház előtt több díszfogat, így a győri püspök kettő négyesfogatot állított ki. Pont három órakor lövés jelzé, hogy a vonat az állomásra megérkezett. A vonatból kiszálló jelöltet Dr. Kovács Pál, városunk neves polgára, orvos és író, a “Hazánk” alapítója fogadta, aki egyben a pártelnöki tisztet is betöltötte.
Baross igen megnyerő modorban válaszolt. Szálláshelyére, a “Fehér Bárány”-ba hajtattak. A menet nagy kerülővel amerre elhaladt, az ablakból a város polgárai és hölgyei virágot dobáltak Baross kocsijába. Rövid pihenő, majd a kíséret kiviszi Barosst Szabadhegyre, ahol megvendégelik. Este fogadás, bankett a Lloyd nagytermében. Győr országoshírű cigányprímása, Farkas Miska zenekara szolgáltatta a zenét a 240 személyes vendégseregnek. Pohárköszöntők hosszú sora hangzott el, majd másnap, 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg bemutatkozó beszédét Baross ugyancsak a Lloydban.”

“Tanulmányoztam a külföldi rendszereket s tapasztaltam, hogy nem egyedül a rendszer az, amely hivatva van a kívánt eredményt felmutatni, hanem az anyag és a személyek. Az érdekeltek nagyobb szakképzettséggel bírjanak, ez igen megkívánandó.
A középiskolai törvény meg van alkotva, de továbbfejlesztenünk kell. A pályaválasztás körül sok a hiba. Jogi pályán túlterhelést tapasztalunk, ellenben technikai térre kevés ifjú lép. Itt a német nyelv dívik és oda kellő számú nem akar lépni, talán ezért?”
 
Baross aztán részletezte a közutak és a viziutak szabályozását. A hallgatóságban nagy bizalmat ébresztett, mikor megjegyezte, hogy a Vaskapu szabályozása előtt el kell végezni a Duna felső szakaszának szabályozását is! Ez Győr számára nagyon fontos terv volt. Megemlítette még, hogy készül a Rába szabályozási terve, majd ismertette az ármentési ügyek pillanatnyi helyzetét.
 
1884. június 16-án volt a választás napja. A szabadelvűek jelöltje, Baross 730 szavazatot kapott, őt követte Helfi Ignác 365 és Ráth Károly 65 szavazattal. Baross két nap múlva táviratban köszönte meg a városnak, hogy lehetővé tették, hogy országgyűlési képviselő legyen.
 
1886. december 29-én megkapta a közmunka- és közlekedési miniszteri tárcát, s a lelkes győriek másnap a város díszpolgárává választották. Az új évben, január 7-én utazott el egy kis küldöttség Batthyány Lajos főispán vezetésével, hogy átadja az erről tanúskodó oklevelet. A hivatali fogadótermében fogadta őket 15 órakor, de mivel munkanapja volt, sokan vártak rá, inkább meghívta a győrieket a nevezetes szállodába, az “Angol királynő”-be, 17 órára, vacsorára.
 
Baross 1887. január 23-án jött újra Győrbe, a második országgyűlési választásra. Ekkor már Lukács Béla, a MÁV új elnökigazgatója kísérte el. A különvonat helyett most egy menetrendszerinti járattal érkezett – most is nagy tömeg várta az állomás előtt.
A köszöntőt (a Vigadó”-nál) Dr. Kautz Gusztáv mondta el, aki a közben meghalt Dr. Kovács Pál utóda lett a helyi Szabadelvű Párt elnöki posztján.
A szavazat végeredménye ismét meggyőző Baross-fölényt mutatott: ő 766, míg Krisztinkovich Ede 438 szavazatot kapott.
 
Az 1892-ben bekövetkezett haláláig képviselte a várost.

Első intézkedései még az 1883-as árvízhez kapcsolódtak: védőműveket építettek, gátakat húztak fel, majd a város belső területén is történtek rendezések. E nagyszabású munkák élére kormánybiztost nevezett ki Radó Kálmán személyében.
A város belső területére tartozó folyókra hidak épültek. A Rába kettőshídja vasból készült el (1888), ez az angol Gegerson cég munkája volt, míg a “Hosszú-híd” fából készült el. Baross közbenjárására az állam a hidak költségéből 45%-ot vállalt, míg a várost 55% terhelte – erre viszont az állam adott kamatmentes kölcsönt.
1888-ban épült meg a dunaparti vontatóvágány. Ez nagyon fontos volt a gabonakereskedelem szempontjából, bár ekkor ez az ágazat éppen letűnőben volt. A zab jelentősebb tényező volt, hiszen ez a kor “hajtóereje”, a lóerő.
1889. december 1-jén nyílt meg az új rendező teherpályaudvar.
1890-ben fontos szerephez jutott Győr: Baross leiratban értesítette a városi vezetőket, hogy Győr lett az újonnan megalapított Kereskedelmi és Iparkamara székhelye. Győr-Komárom-Esztergom és Veszprém megyék területére terjedt ki működési körzete. Első elnöke a csanaki Jerfy Antal lett, titkára pedig Szávay Gyula.
1891. január 19-én megindult a városi telefonszolgálat – ekkor 72 előfizetője volt.
Baross halála után, 1895-ben fejeződött be a személyi pályaudvar átalakítása. Mivel az indóház már alig tudta ellátni feladatait, új, bővített állomási épületre volt szükség. Győrben épült először korszerű, szigetperonos, aluljárós, tetővel fedett állomás.
A dinamikus építkezés a város déli részére, Nádorvárosra is hatott, hiszen a Belváros s közte húzódtak a vasútvonalak. Az átjárás egyre kevésbé felelt meg – egyértelműen egy hídra volt szükség a növekvő forgalom zavartalan lebonyolítására. Bár nem volt problémamentes (a nádorvárosi oldalon ki kellett sajátítani a “Szőlő” nevű vendéglő területét), mégis elindulnak a munkálatok. Baross a hídavatást nem érhette meg.
 

(Az oldal Szegedi Pál tanár úr tanulmánya alapján készült.)