A zöld energia


FacebookTwitterGoogle Bookmarks
Nyomtatás
Olyan energia, amely természeti folyamatok során állandóan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, vízenergia, biomassza stb.). Ezeknek a természeti erőforrásoknak a hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton újratermelődnek. Ezen energiaforrások jelentős előnye, hogy felhasználásuk a környezetet viszonylag megkíméli.

Előnyei: Hátránya:
Örökké rendelkezésre álló készletek
A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak - ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el, vagy, mert a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy, mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés
A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen káros anyagkibocsájtás menetesen működő erőművek (Pl: biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (Pl: szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsájt ki, és ezzel hozzájárulnak az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést.
Egy Kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsájtás keletkezik, míg ez a szám földgáz-erőműveknél 350-400 g közé, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsájtás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.
A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigén-kibocsájtás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség
A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, ami egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el, Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.
 
Egyenetlen termelés,
az energia nehéz tárolhatósága

A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátránya, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásolja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl: évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.
 

Bankszámlaszám megadása

Akik ösztöndíjat kapnak, részükre a tájékoztató
IDE kattintva tölthető le.

Takarító-kézbesítő állás

Órarend

Facebook

Határtalanul programok

Felvételi tájékoztató

Pénziránytű Bázisiskola

Office 365 - Microsoft Teams

Digitális iskola - KRÉTA

Poszeidon iratkezelő rendszer

Fogyasztóvédelmi iskola

Adatok - elérhetőségek

Menza

Győri SZC honlapja

Videó a Barossról

Boldog Iskola cím

ECDL-vizsgaközpont

Partnerintézményi cím

50 óra közösségi szolgálat

Iskolapolgár archívum


Diákok, tanárok, adminisztratív-technikai munkatársak, életpályák!

A jövő közgazdásza

Eredményeink

Nemzetközi pályázatok

Iskolánk a Facebookon

Diákönkormányzat

120. évforduló

Sajtószoba

Our school - Unsere Schule

Impresszum

Honlapszerkesztő:
Mészáros Eszter

Honlapunkkal kapcsolatos véleményeket ill. anyagokat várunk a következő címen:
meszaroseszter75
gmail.com

Statisztika

Oldalainkat eddig
6684867 látogató
tekintette meg.

Ebben az évben: 213170
Ebben a hónapban: 12888
Ezen a napon: 173

LKW WALTER