A kétszintű érettségi vizsga bevezetéséről

Iskolánkban az első nagy megmérettetést a diákok számára az érettségi vizsga letétele jelenti. Az első érettségi vizsgára 1900 júniusában került sor intézményünkben. Azóta több mint 100 esztendő telt el, az érettségi jellege, tartalma és jelentősége többször változott, de lényege változatlan: lezárja a középiskolai tanulmányokat, lehetőséget ad az érettségivel rendelkező tanulónak a továbbtanulásra, szakmai továbbképzésre, ill. a munkavállalásra.

1997-ben az érettségi bizonyítvány megszerzésével együtt tanulóink még szakmai képesítést is kaptak:

képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus,
idegen nyelvi gyors- és gépíró.

Vizsgázni kellett magyar nyelv és irodalomból (írásbeli és szóbeli), történelemből (szóbeli), matematikából (írásbeli), idegen nyelvből – angol vagy német – (írásbeli és szóbeli), osztálytípustól függően könyvvitelből (írásbeli), statisztikából (írásbeli) és tervezésből (szóbeli), illetve gyorsírásból (írásbeli), gépírásból (írásbeli). Az utolsó szakmai képesítést is adó érettségi bizonyítványt 2001-ben kapták az akkori 12. D osztály tanulói.

1999-ben a képzési rendszer átalakulásával az érettségi vizsga tartalma és „értéke” is megváltozott. A negyedik tanév végén minden tanuló általános érettségi bizonyítványt kap/ott, majd az ötödik évfolyamon, a szakmai tantárgyak elsajátítása után tehet/ett szakmai vizsgát és így szerezhet/ett OKJ-s bizonyítványt. 2005-ig tehát az érettségi vizsga tárgyai a következők voltak: magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli), történelem (szóbeli), matematika (írásbeli), idegen nyelv – angol vagy német – (írásbeli és szóbeli), közgazdaságtan (szóbeli)

2005-ben bevezették a kétszintű érettségit. Az érettségi reform céljai a következők voltak:

Elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás.
Az iskolai oktatás a képességfejlesztés irányába mozduljon el.
A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és ismeretek határozzák meg a követelményeket az érettségin, valamint a felsőoktatásba való bejutásban.
A „dupla vizsgázás” (érettségi és felvételi) szűnjön meg. Az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.
Az érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak legyenek.
Az érettségi minősítések ugyanazt a teljesítményt takarják minden iskola esetében.

Valamennyi érettségi tantárgyat érintették a változások. Szinte mindenből kell írásban is vizsgázni. Megváltoztak a feladattípusok. A tanárok számára országszerte továbbképzéseket szerveztek. Minden munkaközösség kidolgozta az új érettségi követelményeknek megfelelő tételsorokat. A képzés a 11. évfolyamon kettévált, a tanulóknak lehetőségük van emelt szintű képzésben is részt venni. A tanuló maga döntheti el, hogy az adott tantárgyból milyen szinten kíván vizsgát tenni.

Az új rendszerben is öt tantárgyból kell érettségizni, a következőkből kötelező: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv. Az ötödik tárgyat a vizsgázó választhatja meg. Az idegen nyelvi érettségit utoljára 2005-ben kiválthatta a C típusú középfokú ill. felső fokú nyelvvizsga.

A középszintű vizsgát a tanuló saját iskolájában teszi, a szóbeli vizsgabizottság az iskola tanáraiból és egy, az iskolában nem tanító elnökből áll.
Az emelt szintű vizsga külső vizsga, az írásbeli dolgozatokat nem a saját iskolájában írja a tanuló, ill. nem a saját tanára javítja. A szóbeli is másik iskolában külső tantárgyi bizottság előtt zajlik.
Az adminisztráció számítógépen az érettségi szoftver segítségével történik.A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40-59% között pedig alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgának számít.
A két tanítási nyelvű érettségi bizonyítvány a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén (60% feletti emelt szintű nyelvi érettségi, valamint két tantárgyból célnyelven tett érettségi) felsőfokú államilag elismert C típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
Aki informatikából jelesre érettségizik közép vagy emelt szinten, ez alapján kérheti az ECDL bizonyítvány kiállítását.
Az emelt szintű érettségi vizsgáért közepes és annál jobb eredmény esetében többletpont jár.

A korábbi két vizsgafajtához – rendes és javító – képest 2005-től hétféle vizsgát különböztetünk meg: rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló valamint javító érettségi vizsga.
A tanulók a hozott pontjaik és az érettségi eredményük alapján kerülhetnek be a felsőoktatási intézményekbe. 2006-ban lezajlott az első két tanítási nyelvű érettségi vizsga is iskolánkban. Tanulóink magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből magyar nyelven, társadalomismeretből német nyelven vizsgáztak, informatikából német nyelven már az előző évben letették a középszintű érettségi vizsgát, német nyelvből minden tanuló előrehozott emelt szintű érettségivel rendelkezett a nyelvvizsga-bizonyítványa alapján.

Az alábbi grafikonok 10 év érettségi eredményeit szemléltetik: