A cserkészet rövid története


FacebookTwitterGoogle Bookmarks
Nyomtatás
A századforduló idején a nevelés válságba került, megújításra várt. A jelentkező gondokat, problémákat többféleképpen igyekeztek megoldani. Világméretű jelentőségű volt az angol cserkészmozgalom, amely egyfajta megoldást kínált a felmerülő új nevelési problémákra. Baden-Powel katonatiszt (tartalékállományú) 1907-ben rendezte meg első "kísérleti" cserkésztáborát, amely nem várt gyorsasággal terjedt el a világban.
Huszonnégy középiskolás korú, különböző társadalmi rétegekből származott fiúkból őrsi rendszerben szervezte meg a tábort, amely a cserkész törvények szerint működött. A napirendet a tábor berendezése után a tábori ügyességek, a megfigyelés, a műszaki munkák, az életmentés és a játékok gyakorlásán kívül a lovagi szellem, a hazafiság ápolása töltötte ki. Szükségesnek tartotta a fiatalok valláserkölcsi nevelését, de ellenzett minden hátrányos megkülönböztetést a felekezetek között. Pedagógiai nézeteinek fő jellemzője a gyermekközpontúság, a serdülők életkori sajátosságainak figyelembevétele, az öntevékenységre és önállóságra szoktatás, az individuális és közösségi nevelés összhangjának megteremtésére irányuló erőfeszítés, a nagyfokú bizakodás és a gyakorlatiasság. A nagyfokú szabadság azonban soha nem jelenthet "párttalanságot". A cserkészetet "gyógyító pirulának", "izgalmas kalandnak, serdülő életformának" szánta. "A cserkészet az, ami a boldogság elérésének egyik biztos földi útja..., ami bátorságot, tettrekészséget, önállóságot, meggondoltságot jelent, voltaképpen maga a cserkészszellem".
A magyar fiatalságért aggódók és tenni akarók érdeklődését hamar felkeltette e mozgalom.

Az 1910-es évektől, elsősorban egyházi körökből kiindulva, sorra alakultak a helyi önálló cserkészszervezetek, majd az országos szervezet is létre jött. A cserkészmozgalomba önként bekapcsolódók életét a cserkésztörvények irányították. Ezek a törvények nem elsősorban a tiltásokon alapultak, hanem pozitív cselekvésre szólítottak fel. Egyik első magyar megfogalmazása a cserkésztörvényeknek:
1. A cserkész becsületében mindig bízni kell.
2. A cserkész hű koronás királyához és hazájához.
3. A cserkész kötelessége, hogy hasznossá tegye magát és segítsen másokon.
4. A cserkész mindenkinek barátja és testvére minden más cserkésznek, bármely nemzethez, társadalmi álláshoz vagy vallásfelekezethez tartozzék is az.
5. A cserkész lovagias mindenkivel szemben.
6. A cserkész barátja az állatoknak is.
7. A cserkész feljebbvalói parancsának kérdezés nélkül, feltétlenül engedelmeskedik.
8. A cserkész mindig vidám.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész tiszta gondolatában, szavában és tettében.

1919-ben újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség. Kidolgozták az egységes elveket, ideológiát, feladatokat, módszereket. Keresztény nemzeti szellemű nevelést igyekeztek megvalósítani, kapcsolódva az oktatási, testnevelési és sportrendszerhez. A cserkészet legfőbb támogatója gróf Teleki Pál, tiszteletbeli főcserkész volt. Kiépültek az országban a központi cserkésztelepek, megindult a cserkésztiszt képzés.

1926-ban megrendezték a Nemzeti Nagy tábort. A társadalomban is nagyerővel népszerűsítették a mozgalmat. 1924-ben a Leány Cserkészszövetség is megalakult. Aztán 1928-ban éppen nálunk, Parádon alakították meg a Cserkészleány Világszövetséget is, amelynek alkalmából a Baden-Powell házaspár is jelen volt. 1933-ban már Világtáborozást (Jamboree) is rendeztünk Gödöllőn. Cserkészeink külföldi táborba is egyre gyakrabban jártak. A magyar cserkészet szervezetileg megerősödött, létszámban nőtt. Pár év alatt szinte a semmiből egyedülállóan óriási fejlődést produkált. A munka kilenc kerületben folyt az országban. A cserkésznevelés főbb eszközei voltak: cserkészotthon, a műhely, a rendgyakorlatok, a játékok, szolgálatok, kivonulások, ünnepélyek, beszámolók, kiállítások, művészeti munka, céllövészet, a vízi élet, a sport (a légi-, téli-, úszósport), a táborozás és a próbázások.

A katonai körök már kezdettől fogva befolyásuk alá akarták vonni a cserkészetet, de akkor ez még nem sikerült. 1933-tól a nemzetvédelem jegyében alakították át a cserkészet tevékenységét. 1936-tól pedig kifejezetten katonai kiképzési feladatokka1 működtették a szervezetet. A cserkész-leventék már különleges harci kiképzésben részesültek. Végül is tehát győzött a katonai vezetés, így vált militaristává ez az ifjúsági mozgalom, amiről sem a cserkészet sem az ifjúsag nem tehetett.
 

Iskolánk cserkészmozgalma

Megyénk és Győr cserkészei a IV. cserkészkerülethez tartoztak. Iskolánkban 1926-ban szerveződött meg az első cserkészraj, a 42. számú Turulcserkészcsapat 2. (Széchenyi I.) rajaként, amely 42 tagból állt. 1928 március 29-én alakult meg iskolánk ,,464. sz. Rozgonyi cserkészcsapata." Csapatvezető Szabó Dénes tanár úr lett. Egy parancsnok, egy segédtiszt, két rajvezető, négy örsvezető, három segédörsvezető és 21 cserkész alkotta első csapatunkat. Csapatösszejövetelek havonta voltak. Az örsi összejövetelek hetenként - elméleti és gyakorlati képzéssel. A próbákat általában évvégén, májusban tették le. A csapat otthona csónakházunkban volt, amely azonban csak jó idő esetén volt alkalmas erre. (A csónakház felszámolásával (1936) ez a lehetőség is megszűnt, az iskola alagsorában kaptak helyet a cserkészek.) 1930-ban megalakult iskolánk vízicserkész-csapata is. Csónakjuk még nem volt, a csónak szakosztály csónakjait használták, annak felszámolásáig. A csapat vagyona: 3 db 10 személyes örsi sátor teljes felszereléssel, 3 db 4 személyes sátor, 1 db tűzhely. Ez a vagyon a csapat fennállása során alig változott. Cserkészcsapatunk időről időre küldött tagokat a különböző képző és továbbképző tanfolyamokra: az országos örsvezetői táborba Hárshegyre (Budapest) vagy a kerületi és helyi tanfolyamokra.

Cserkészcsapatunk "folyton erősödik cserkész szellemben, nagyobbodik létszámban és gyarapszik felszerelésben"- írta az 1929/30-as évkönyvünk. A cserkészetnek nagyjából ugyanazok a célkitűzései, mint a sportnak. A különbség mindössze annyi, hogy jellemfejlesztésre kifejezettebben fordít gondot. Cserkészcsapatunkban éppen ezért lényegesen nagyobb az összetartozás érzése, mint sportköreink tagjaiban, ezt a gyakran megismétlődő közös munka és különösen a táborozások fejlesztik ki a cserkészek lelkében - vallották iskolánk cserkészei. Ebben a szellemben igen komoly és szép munkát végzett a meglehetősen szegényes körülmények között dolgozó cserkészcsapatunk. Az egész évben folyó felkészülés után, sikerrel teljesítették az év végi próbázásokat, letették a fogadalmakat a Püspökerdőben vagy Kiskúton megtartott rendezvényeken. Évközben a táborozás okra is felkészültek a Bakonyerdeiben, a csanaki "hegyekben", a bácsai fenyvesben, de kirándultak csónakkal, kerékpárral is és felkeresték a közeli településeket is.

Majd minden évben, nyáron sikerült (önállóan vagy más csapattal együtt) iskolai nagy tábort megrendezni (Balatonnál Bélatelepen, Pálköve, Szepezd, Alaz Kapuvár, Rábacsécsény, Kisbodak, Vág de voltak külföldön is, pl: Valascában, Abbázia mellett az Adrián). Kerületi jubileumi nagy tábor volt a Veszprém melletti Csererdőben 1931-ben. Országos szemle volt Kiskúton 1936-ban. Kétség kívül a legnagyobb események cserkészcsapatunk életében az országos nagytáborozásokon való részvétel volt. 1926-ban a Nemzeti Nagy táborban (többek között) megtartott céllövőversenyt iskolánk csapata nyerte. Egyéniben pedig Grün Gyula lett az első. 1933-ban 17 tanulóval vettünk részt a gödöllői IV. Világjamboree rendezvényein. Később a 40-es évek elején a háború közeledtével, az anyagi helyzet további romlásával egyre ritkábban kerülhetett sor nagyobb szabású táborozásra.

Cserkészcsapatunk örsei mindig sikeresen szerepeltek a különféle akadályversenyeken is. A Kiskúton megrendezett versenyeken rendszeresen részt vettünk. 1930-ban csapatunk őrse megnyerte a versenyt és a vándordíj védői is a mi cserkészeink lettek. 1933 és 1937-ben a második helyet sikerült megszereznünk, de a többi években is szépen szerepeltek őrseink. Az országos kémkereső versenyt 1936-ban megnyertük, a 12 órás akadályversenyben is szépen helytálit csapatunk.
"Zöldruhás csapatunk" segített az iskolai ünnepélyek megrendezésében, részt vett az iskolai hősi halottak emléktáblájának leleplezésén (1934). A városi rendezvényeken is jelen voltak: őrséget álltak az országzászló előtt, szerepeltek az új híd avatásánál, színesítették a Szent László-napi körmenetet, kivonultak Ciano olasz külügyminiszter fogadásához (1937). A kulturális munkából is kivették részüket az iskolában és azon kívül is. Volt eszperantó tanfolyam a csapatban, regős munkával - Barbacson gyűjtöttek - is foglalkozott néhány tag. Fokozott figyelmet szenteltek a madarak, fák védelmének.

A háború közeledtével teljesen átalakult cserkészeink tevékenysége. Az iskolai pincehelyiséget át kellett adni a légoktatásnak. A táborozások fokozatosan elmaradtak. Már 1937-től különféle gyűjtési akciókban vettek részt. Gyűjtöttek: vasat, ólmot, papírhulladékot, katonáknak dohányféleséget, Vöröskeresztnek palackot, kórházaknak orvosságos üveget, cserkészboltnak rongyot. Az összegyűjtött pénzből a kórháznak egy ágyalapítványt ajánlottak fel. Az iskolaudvaron biciklitárolót építettek és a megőrzésből is pénzt gyűjtöttek.
 
Cserkészeink a csónakházban Győztes lövészcsapatunk (1926)
 
"Cserkészcsapatunk csöndes, belső munkával törekszik arra, hogy tagjait jellemes emberré, jó hazafivá nevelje" - ami nem csak elméletben valósult meg abban az időben. A munkás évek hétköznapjaiban a közösségi élet eseményei (táborverés, főző, rántotta sütő versenyek, a tábortüzek, éneklés stb.) nyújtottak felüdülést, maradandó élményeket.

A II. világháború után minden átalakult, így az ifjúsági szervezetek is. A rendszer egy ideig megtűrte ezt a "militarista, nacionalista" szervezetet. 1947-ben iskolánk 464. sz. Rozgonyi cserkészcsapata tagja lett az újjáalakított Magyar Cserkészfiúk Szövetségének. A csapat vezetője továbbra is Szabó Dénes tanár úr maradt. A 23 tagból álló csapat három örsre tagozódott. A hagyománynak megfelelően kezdték újra a munkát. Helyreállították a helyiségeiket és a kerékpártárolót. Jogot nyertek a cserkészruha viselésére és a nyilvános külső munka végzésére. Cserkészeink részt vettek a városi cserkészdíszszázadban március 15-én a Nemzeti és május 1-én a Munka ünnepén. Közös táborozásokat is szerveztek.

Az újraéledő cserkészcsapatunk azonban hamarosan megszűnt. 1948. szeptemberében a magyarországi cserkészmozgalom befejezte működését, átadva helyét egy újfajta szerveződésnek, amely új módon kívánta a középiskolás korú fiatalokat megszervezni, nevelni. Az új ifjúsági szervezetek (DISZ, KISZ) új ideológiai alapokon álló, felülről irányított politikai szervezetek voltak. Mindent szerveztek, irányítottak, ellenőriztek, de nagyon keveset csináltak.
A magyar cserkészmozgalom azonban csak itthon szűnt meg, külföldön élt tovább. A rendszerváltással új korszak kezdődött a magyarországi cserkészmozgalomban. Sorra alakultak a cserkészcsapatok - megalakult az országos szervezetük is.

Alapítványi 1%

Felvételi tájékoztató

Órarend

Facebook

Office 365 - Microsoft Teams

Digitális iskola - KRÉTA

Poszeidon iratkezelő rendszer

Fogyasztóvédelmi iskola

Adatok - elérhetőségek

Menza

Győri SZC honlapja

Videó a Barossról

Boldog Iskola cím

ECDL-vizsgaközpont

Tudatos pénzügyi nevelés

Partnerintézményi cím

50 óra közösségi szolgálat

Iskolapolgár archívum


Diákok, tanárok, adminisztratív-technikai munkatársak, életpályák!

A jövő közgazdásza

Eredményeink

Nemzetközi pályázatok

Iskolánk a Facebookon

Diákönkormányzat

120. évforduló

Sajtószoba

Our school - Unsere Schule

Impresszum

Honlapszerkesztő:
Mészáros Eszter

Honlapunkkal kapcsolatos véleményeket ill. anyagokat várunk a következő címen:
meszaroseszter75
gmail.com

Statisztika

Oldalainkat eddig
6557824 látogató
tekintette meg.

Ebben az évben: 86127
Ebben a hónapban: 8526
Ezen a napon: 484

LKW WALTER